Az aranyhal

Az akvarist�k k�r�ben tal�n a legn�pszer�bb halfajta az aranyhal. Ez els�sorban a
faj ig�nytelens�g�nek �s t�r�k�pess�g�nek a k�vetkezm�nye, de azt se vesz�ts�k szem
el�l, hogy egy igen tetszet�s �llatr�l van sz�. K�nny� tart�sa mellett az egyszer�
teny�szthet�s�ge miatt is aj�nlhat� ak�r kezd� akvarist�knak is.

A fajta kialakul�s�r�l legend�k sora sz�letett a keleti orsz�gokban, a tudom�ny
viszont semmi biztossal nem rendelkezik. Egyes mond�k egy mag�nyos kir�lyl�ny
k�nnyeib�l sz�rmaztatj�k, m�sok egyenesen isteni aj�nd�kk�nt t�ntetik fel. T�ny,
hogy m�r Krisztus el�tt 500-b�l is maradtak fenn �r�sos eml�kek, melyekben
felbukkannak a kecses, aranysz�nben pomp�z� halacsk�k. Haz�nkban is �l az aranyhal
�se, az ez�stk�r�sz. Az ez�stk�r�szhoz k�pest mutatkoz� k�llembeli elt�r�sek
kezdetben a k�rnyezeti hat�sokra v�laszol� mut�ci�k r�v�n alakultak ki. Az
aranyhaltart�s kezdete k�r�lbel�l a 900-1000. �v k�z�tti id�szakban vehette
kezdet�t. A Ming dinasztia idej�n szinte h�zi�llatt� v�lt. Ehhez hozz�j�rultak az
�rv�nyes t�rv�nyek, melyek a "v�r�s halak" fogyaszt�s�t szigor�an tiltott�k. A
teny�szt�s �skor�ban, �veged�nyek hi�ny�ban agyag �s cser�ped�nyekben tartott�k a
d�szhalakat, �gy eszt�tikai meg�t�l�s�ben is a fel�ln�zet volt a domin�ns szempont.
Az �veg elterjed�s�vel azt�n kialaku!
lhattak a modern akvarisztik�ban haszn�lt ed�nyekhez hasonl�ak, melyek hat�s�ra
el�t�rbe ker�lt a tetszet�s profil is.

Szobai �s kerti d�szhalk�nt val� eur�pai elterjed�s�t Worth F�l�pnek k�sz�nheti, aki
1728-ban honos�totta meg Angli�ban az els� p�ld�nyokat. A XVI.-XVII: sz�zadig
alakultak ki az aranyhalnak a k�l�nf�le sz�nv�ltozatai. Ezek k�pezt�k az �si
form�kat a tov�bbi nemes�t�si munk�hoz. A m�lt sz�zadban, ir�ny�tott szelekci�val �s
keresztez�sekkel alakultak ki a m�ig k�zkedvelt v�ltozatok. A ny�l�nk testform�t
mutat� ez�stk�r�szhoz k�pest az aranyhal v�ltozatai a t�mzsibb, r�videbb
testalkat�ak. Egyes fajt�kn�l ez g�mb�ly�, telt form�val p�rosult. L�nyeges elt�r�s
tapasztalhat� a szemek form�j�ban is. Az aranyhal egyes fajt�in�l teleszk�pszem
fejl�d�tt ki, ami a szem "kid�lled�s�nek" eredm�nye. M�sokn�l a h�lyagszem a
jellemz� - ez a szemgoly� k�r�li vizeny�s burok kialakul�s�b�l keletkezett. Az �sz�k
- els�sorban a farok�sz�k - �gyszint�n m�dosultak. A legtetszet�sebbek tal�n a finom
szerkezet�, f�tyolos farok�sz�kkal rendelkez� alfajok. Az ez�stk�r�szhoz k�pest a
sz�nk�plet is l�n!
yegesen gazdagodott. M�r az alapsz�n is sokkal v�ltozatosabb� v�lt: feh�r, narancs,
v�r�s �s fekete egyar�nt t�pusosnak sz�m�t. A sort tov�bb gazdag�tja a fenti sz�nek
b�rmilyen lehets�ges kombin�ci�ja, illetve a k�l�nb�z� mint�zatok.

A "Nationwide Goldfish Standards of Great Britain", a Carassius auratus fajtale�r�sa
�s csoportos�t�sa 1995-b�l sz�rmazik. Ez h�rom f� csoportba sorolja az aranyhal
v�ltozatait: egy(szer�)- �s kett�sfark� illetve �zsiai valamint hibrid fajt�kra.
Ezek alatt 27 v�ltozatot t�rgyal. Az �sszes t�bbit ezek keresztez�s�nek v�li.